Ma már természetesnek vesszük, hogy a nagyobb településeken gyógyszertárak segítik a gyógyító, megelőző munkát. A XVIII.-XIX. században, a történeti Magyarország területén még sokkal kevesebb gyógyszertár működött, mint napjainkban. Megnyitásuk nemcsak rangos társadalmi eseménynek számított, de létük kiemelkedően növelte az adott település rangját, nagymértékben hozzájárult a lakosság és a környező településeken, tanyákon élők egészségügyi ellátásához. Valószínűsíthető, hogy fontos eseménynek számított közel 150 évvel ezelőtt, pontosabban 1869-ben a Polgáron (Tisza-Polgáron) elsőként alapított patika megnyitása.A "Megváltóhoz" címzett patikát Mauksinszky Antal alapította, vagyis az akkori megfogalmazások szerint ő volt személyjogú tulajdonosa. Polgár első gyógyszertára hosszú időn át prosperált, hisz még 1932-ben is működött. A tulajdonos gyógyszerész 1845-ben született, s 1866-ban szerzett gyógyszerészi oklevelet.

A gyógyszertártörténet az idei évre is tartogat évfordulót, hisz Polgáron a második gyógyszertárat "Őrangyal" néven 1913-ban, vagyis 105 évvel ezelőtt hozták létre.A gyógyszertár a tulajdonos saját házában a Fő utca (később Szent Imre utca) 289.sz. alatt nyílt meg. Sajnos ez a gyógyszertár csupán 10 évig működött, de a gyógyszertár tulajdonosa beírta nevét nemcsak Polgár, s nem is csak a gyógyszerészet történetébe. Kazár Iván (Klein Izidor) tevékeny szerepet vállalt az 1918-19-es helyi és megyei eseményekben, s ezzel gyakorlatilag nemcsak pályafutását, de családja életét is derékba törte. A szép reményű, rendkívül gazdag árukészlettel, "sok millió korona értékre becsült" raktárkészlettel bíró patika tulajdonosa nagyon szoros kapcsolatot ápolt a helyiekkel, az egyszerű emberekkel, és tanácsaival segítette őket.A korabeli információk szerint Kazár gyógyszerész a település legnépszerűbb embere volt.

1923-ban Hering Ernő gondnokként újra megindította a gyógyszertárat az épület másik szárnyában, amely "Madonna" néven üzemelt a következő években.

Néhány éve kezdtem el foglalkozni a Polgáron (ma Hajdú-Bihar megye) élt zsidók történetével. Gyermekként naponta mentem el a zsidó temető mellett, s néha-néha megálltam a sűrű bokrokkal benőtt kerítésnél. Foglalkoztatott, hogy vajon kik voltak ők, akiket ide temettek. A településen nem beszéltek a valaha itt élt zsidó lakosokról, de az egyik kéttantermes iskola épülete még állt abban az időben, s mindenki zsidó iskolának hívta. De ennél több szó aligha esett a korábban itt tanuló gyerekekről, sem azok szüleiről. Legalább is hivatalosan nem. Otthon, a családban már többet beszéltünk Polgár valaha volt zsidó családjairól, a még  álló lakóházakról, üzletek épületeiről, s főként Édesapám és családja zsidó kapcsolatairól.De tovább sokáig nem léptem, mígnem szembesültem azzal, hogy a Polgár történetével foglalkozó kiadványokban szinte szó sem esik a holokauszt idején elpusztult közel 500 zsidó lakosról, fiatal és idős emberekről, a gyermekekről. A zsidó temetőt azóta magas betonkerítéssel vették körül, s a ma arra járókat már semmi nem emlékezteti a múltra, nem is tudhatják, hogy a szürke kerítés mögött sorsok, történetek, Polgár egykor ismert és ismeretlen, köztiszteletben álló polgárai nyugszanak.Még jó állapotban van a csáktornyai születésű Piszker Lajos igazgató, tanító síremléke, de itt nyugszik a település híres vendéglősének, Fischer Ignácznak a felesége, dr. Dékány Lajos orvos, aki Dévaványán született. Ugyancsak jó állapotban van még Munk Károly földbirtokos síremléke, akinek leszármazottai a holokauszt áldozatai lettek.

Lassú és sokszor zsákutcába futó kutatásaimnak mára már vannak eredményei. Szinte teljesen sikerült feldolgoznom a levéltárban fellelhető anyakönyv adatait, és sok-sok hajdani család története bontakozik ki előttem. A zsidó temetőről nagyon sok fotót készítettem, remélem egyszer sikerül részletesebben feldolgozni ezt az anyagot is. Vészesen pusztulnak azok az épületek, amelyekben egykor Polgár ismert zsidó kereskedői, iparosai éltek népes családjukkal.A még meglévőkről Édesapám segítségével szintén elkészültek a fotók, így beazonosíthatók a hajdani boltok, raktárak, malmok épületei vagy sokszor már csak a helyei. Sajnos korabeli fotókkal még nem igazán találkoztam, így csak a helyét tudom a volt zsinagógának, a mikve épületének stb., illetve a hajdani térképek segítenek a kutatásban.

Lassan haladok a holokauszt polgári áldozatai névsorának összeállításában, mert több forrás is rendelkezésre áll ugyan, de sokszor ellentmondóak és ismétlődőek az adatok. Egyszer talán sikerül könyv formába önteni mindazt, amit a polgári zsidó közösségről sikerült összegyűjtenem, emléket állítva azoknak, akik munkájukkal hozzájárultak a település fejlődéséhez.

Ez az első bejegyzés, amit automatikusan hoztunk létre. Vázlatban van, így csak a blogod tagjai láthatják. Próbáld meg átszerkeszteni, ha sikerült akár törölheted is és kezdődhet a blogolás.

Kérdéseket és észrevételeidet a support@blog.hu címre tudod elküldeni. Jó blogolást!

A blog.hu csapata